Óvodánkban a farsang nem csupán egy nap, hanem egy teljes testtel-lélekkel átélt, csillámporban, konfettiben úszó életérzés.
Délelőtt és délután is folyt a móka, mintha a gyerekek energiáját valaki titokban felturbózta volna. Délután a szülők is csatlakoztak – ki jelmezben, ki civilben, de mindenki ugyanolyan lelkesedéssel, amiért külön jár a taps.
A jelmezek idén is elképesztően kreatívak voltak: volt, aki szuperhősként érkezett, mások mesefiguraként, és akadt olyan is, akinek a jelmezét csak hosszas szemöldökráncolás után sikerült beazonosítani. A saját kezűleg készített jelmezek pedig külön dicséretet érdemelnek – látszott rajtuk a szeretet, a fantázia és néha az a bizonyos „jó lesz ez így is, indulnunk kell” szülői pillanat.
A közös játékok, a tánc és a kacagás vidám hangulatot teremtettek, még a legkomolyabb felnőttek is elfelejtették, hogy valaha voltak határidők, teendők vagy felnőtt gondok. A nap végére mindenki mosollyal az arcán távozott – néhányan csillámporral is, amit valószínűleg még húsvétkor is megtalálnak majd.
Köszönjük a részvételt, az adományokat, a sok-sok szülői segítséget és azt, hogy együtt ünnepelhettünk.
A jókedvű ünnepléssel búcsúztattuk a farsangi időszakot, mielőtt hétfőn kezdetét veszi a húsvétot megelőző nagyböjt, a csendesebb várakozás ideje.
